Civil Jogok

Ellenőrzés

Kérdés: 
Ki ellenőrizhet minket és milyen ügyben?
Válasz: 

Ellenőrizhet az ügyészség a működés törvényességét illetően, az adóhatóság (a NAV és a helyi adóhatóság egyaránt) az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az állami (uniós, minisztériumi vagy NEA-forrásból megvalósuló) támogatások és az szja 1% felhasználásával kapcsolatban.

Kérdés: 
El kell ezt viselnünk?
Válasz: 

Az ellenőrzésekkel kapcsolatban minden esetben tűrési és együttműködési kötelezettsége van az ellenőrzött szervezetnek.

Kérdés: 
Mit tehetünk, ha nem értünk egyet?
Válasz: 

Minden ellenőrzési eljárás biztosítja a panasz, a különvélemény, illetve a jogorvoslat valamilyen lehetőségét.

Pl. A NAV vagy a helyi adóhatóság eljárásukban hatósági határozatot hoznak, melyek ellen a szabályozás biztosít jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, és bírósághoz is fordulhat a szervezet.

Kérdés: 
Az ügyészség ellenőrzés alá vonta szervezetünket, mit tehetünk?
Válasz: 

A legfontosabb az együttműködés és az, hogy a folyamatos működés során (amikor az ügyészségi ellenőrzésre még nem került sor) törvényesen működjön a szervezet.

Az ügyészségi ellenőrzés kifejezetten azt célozza, ennek megfelelően kifejezetten azt vizsgálja, hogy a működés (ami megnyilvánulhat határozatokban, dokumentumokban, de nem dokumentált tevékenységben is) megfelel-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, illetve a többi belső szabálynak. Ahhoz, hogy az együttműködés teljes legyen, a szervezetnek minden lehetséges dokumentumát elő kell készítenie, ezért jó, ha azokat folyamatosan vezetik.

Kérdés: 
Mi az a törvényességi felügyelet?
Válasz: 

Szakszerűen törvényességi ellenőrzésnek hívják azt a vizsgálati rendszert, amikor az ügyészség a szervezet működésének törvényességét vizsgálja. A működés törvényessége ebben az esetben minden működési elemre (értsd: határozatokra, szerződésekre, de akár nem dokumentált cselekvésekre is) kiterjed. Az ügyészség vizsgálja azt, hogy visszamenőleg a működés mely elemei nem feleltek meg esetleg a törvényeknek, más jogszabályoknak vagy éppen a belső szabályzatoknak, létesítő okiratnak.

Ha ilyet tapasztal az ügyészség, és a törvényesség másképpen nem állítható helyre, akkor az ügyészség bírósághoz fordulhat a civil tv. szerint. A bíróság elsőként megvizsgálja az ügyész keresetét, és szükség esetén a következőket teszi:

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő kitűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezet választott felügyelő szervét is;

ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

Kérdés: 
Milyen a cél szerinti ellenőrzés?
Válasz: 

Nincs ilyen kifejezés a hatályos jogszabályok között. A köznyelvben elterjedt cél szerinti ellenőrzés arra utal, hogy a szervezet működésének törvényességét a céljainak ellátása szempontjából ellenőrzik. Ugyanakkor az ügyészség vizsgálatait nem bontja cél szerinti és egyéb működésre, közhasznúsági vagy éppen adminisztratív működésre, a működés törvényességét mindenre kiterjedően értékelik és vizsgálják.

Kérdés: 
Az ügyészség keresetet indított a bíróságon, mert törvénysértést észleltek. Mi ezt vitatjuk, mit tehetünk?
Válasz: 

A bíróság az ügyészség keresete alapján peres eljárásban vizsgálja meg azt, hogy a működés törvényessége biztosítható-e valamilyen módon. Az ügyész akkor is pert indíthat a törvényes működés helyreállítása érdekében, ha a törvényes működés pusztán veszélyeztetve van (az ügyész tapasztalatai szerint), de még nem került konkrét veszélybe.

A törvényszék előtt indult perről érdemes megjegyezni, hogy nem különleges per, azaz a határidők, a beadványok és más szabályok vonatkozásában semmi eltérés nincs az általános eljáráshoz képest.

A kérdésre tehát az a válasz, hogy a szervezetet az alperes jogai illetik meg az eljárásban: amennyiben vitatja az ügyészségi kereseti kérelmet, a Polgári Perrendtartás szabályai szerinti ellenkérelmet kell előterjesztenie, és képviselőjének megjelennie a bírósági tárgyalásokon.

Kérdés: 
Mi történik, ha a beszámolás elmulasztását követően eljárás indul?
Válasz: 

A beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása, és egy éven belüli pótlásának elmulasztása azzal jár, hogy a bíróság értesíti az ügyészséget a törvényességi eljárás lefolytatása érdekében. Az ügyészség megkezdi a törvényességi felügyeleti eljárást, amely folyománya lehet:

a) a beszámoló elkészítésének elmulasztása (és annak egy éven túli késedelmes pótlása vagy teljes hiánya) esetén akár meg is szüntetheti a szervezetet a bíróság,

b) az elkészített beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az ügyészség kötelezi a szervezetet a letétbe helyezésre.