Civil Jogok

Közhasznúság

Kérdés: 
Ha a közjó érdekében tevékenykedünk, akkor közhasznúak vagyunk?
Válasz: 

Nem, a közhasznúságot kérelmezni kell bizonyos feltételek fennállása esetén, és a státusz megadásáról a bíróság dönt. A közhasznúság legalapvetőbb feltétele, hogy a szervezet olyan közfeladat megvalósításáért tevékenykedjen, amelyet alapszabályában vállalt. A közfeladat jogszabályban (törvényben vagy rendeletben) meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

Sokszor tévesztik el a közcélú, a közérdekű és a közhasznú fogalmakat. A közcélú és a közhasznú fogalom között az a különbség, hogy a közcélú tevékenység személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység, fogalmaz a civil tv. Ezt a fogalmi definíciót a jogalkotó megalkotta ugyan, de a közcélú fogalmat a civil tv. egyáltalán nem alkalmazza. A közhasznú tevékenység ezzel szemben olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja.

Kérdés: 
Hogyan lehet közhasznú a szervezetünk?
Válasz: 

Már működő, bejegyzett szervezet esetében: a közhasznúsági nyilvántartásba vétel kérelmezhető, ha a szervezet megfelel a feltételeknek. Az első és legfontosabb formai feltétel az, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, hiszen a közhasznúság tartalmi feltételeit az előző két év beszámolóinak (és más adatoknak) a vizsgálatával állapítja meg a bíróság. (Az átmeneti szabályokkal kapcsolatban bővebben lásd a Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek? kérdésre adott választ.)

Vélelmezzük, hogy a már két éve működő szervezetek esetében, ha azok nem készítettek közhasznúsági mellékletet beszámolójukhoz, mert erre eddig nem is volt lehetőség, a bíróság a meglévő dokumentumok alapján fogja vizsgálni azt, hogy a formai és tartalmi feltételeknek egyébként megfelel-e a szervezet. Vagyis már működik legalább két éve, civil szervezet vagy nonprofit gazdasági társaság, valamint az erőforrási és társadalmi támogatottsági feltételt teljesíti (lásd alább) és az alapszabálya a minősítés kérelmezésekor megfelel a törvényi követelményeknek.

A másik nagyon fontos feltétel, hogy a szervezet közfeladat ellátása érdekében tevékenykedjen (tevékenysége közvetlenül vagy közvetve azt szolgálja). Ezt a létesítő okiratában is be kell mutatnia.

Újonnan nyilvántartásba vett szervezet esetében: ha 2012. január 1-ig nem kérte egy már korábban nyilvántartásba vett szervezet a közhasznúsági minősítést, akkor azt most már csak egy (legalább a nyilvántartásba vételtől számított) kétéves folyamat eredményeként teheti meg. Az újonnan alakuló szervezeteknek ki kell várniuk a kétéves időtartamot.

A közhasznúsági minősítés megszerzésének feltételei:

Tartalmi feltétel

Magyarázat

Civil szervezet (kivéve a civil társaságot)

 

vagy

 

olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény teszi lehetővé

Egyesület (különös formái is, a párt kivételével)

Alapítvány

 

 

Nonprofit gazdasági társaság

Erőforrásai megfelelőek

Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel

 

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Társadalmi támogatottsága megfelelő

Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel

 

a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzt nem kell figyelembe venni), vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

 

Formai feltétel

Magyarázat

Létesítő okirata megfelelő

Tehát tartalmazza a következőket:

a) a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő;

b) annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból;

c) annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

d) annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

e) és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Legalább két évig tartó megfelelő működés

Minden fenti tartalmi feltételnek kimutathatóan a kérelem benyújtásától visszafelé számítva két éven keresztül megfelelt.

Fontos megemlíteni, hogy kormányzati részről ígéretet kapott a szektor egy közfeladat listára, amely a közhasznú tevékenység mögötti közfeladat közvetett és közvetlen ellátására vonatkozóan is támpontokat adhat majd. (Nem kimerítő, példákon alapuló felsorolás itt található: http://civil.kormany.hu/kozfeladatok-listaja)

 

Kérdés: 
Ha közhasznú szervezet vagyunk, milyen eltérő szabályok vonatkoznak ránk?
Válasz: 

A közhasznú civil szervezetekre eltérő működési szabályok vonatkoznak. A legfontosabb különbségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

Közhasznú civil szervezet

Nem közhasznú civil szervezet

Legfőbb szerv (ha több tagból áll) és az ügyintéző szerv ülései nyilvánosak.

Nem előírás a nyilvánosság.

A létesítő okirat tartalmazza:

  • ülésezés gyakoriságára, nyilvánosságra, határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére,
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

A létesítő okirat vagy más belső szabályzat rendelkezik:

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható;
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Nem előírás a létesítő okirat tartalmának ilyen meghatározása.

Az egy tagból álló legfőbb szerv esetében különböző kötelezően előírt nyilvánossági és döntéshozatali szabályok betartása és kötelező megjelenítése a létesítő okiratban .

 

Összeférhetetlenségi szabályok a felügyelő szerv és a könyvvizsgáló vonatkozásában.

Összeférhetetlenségi szabályok a vezető tisztségviselőre vonatkozóan bizonyos határozathozatalok esetében.

Nincs ilyen előírás.

A vezető tisztségviselőre vonatkozó szigorúbb szabályok:

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az Art. szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

Nincs ilyen előírás.

Ötmillió forintos éves bevétel felett a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező, amely ellenőrzi a törvényes működést és indítványára 30 napos határidőn belül a legfőbb szerv összehívása is kötelező.

Nincs ilyen előírás.

Eredményét köteles a létesítő okiratban meghatározott közhasznú célra fordítani, azt nem oszthatja fel.

 

A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Beszámolójába bárki betekinthet.

A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni.

A beszámolót a honlapon közzé kell tenni és letétbe kell helyezni

Kérdés: 
A létesítő okiratunkban meg kell jelölni a közhasznú tevékenység jogszabályi alapját, mit tegyünk, ha módosul a jogszabály?
Válasz: 

Abban az esetben, ha módosítják a jogszabályt, a létesítő okiratot is módosítani kell. A bíróságok bizonyára többféleképpen értelmezik majd ezt a rendelkezést, ugyanakkor azzal nem veszíthet a szervezet, ha pontosan jelöli meg a tevékenység jogszabályi alapját, és amikor módosul a jogszabály, azt módosítja a létesítő okiratában is.

Határozottan állítható, hogy a „jogszabályhely” kifejezés, amit a civil tv. használ, konkrét megjelölést (paragrafust) jelent.

A nyilvántartási tv. úgy rendelkezik, hogy a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell a bíróságnak bejelenteni a változás elfogadásától számított 60 napon belül. A jogszabály módosítása esetén annak hatálybalépését követően haladéktalanul módosítani kell az alapszabályt, és azt változásbejegyzési eljárásban bejelenteni a bíróságnak.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor az törvényellenes működésként is értelmezhető, amit az ügyészség törvényességi ellenőrzési eljárásában vizsgálhat.

Két eltérő esetet lehet egyébként felvázolni: az egyik, amikor a létesítő okiratban nevesített feladat (amin végeredményben a közhasznú szervezeti minősítés alapszik) megszűnik (tartalmilag), és a jogszabályt úgy módosítja a jogalkotó, hogy a feladat más jogszabályban sem fellelhető. Ebben az esetben meg kell találni a működés alapját, ellenkező esetben nemcsak az ügyészségi törvényességi ellenőrzésen bukhat meg a szervezet, hanem közhasznúsági mellékletét sem tudja megfelelően elkészíteni.

A másik eset, hogy a közhasznú tevékenység alapjául szolgáló feladat megjelölése a jogszabály valamilyen módosítása miatt megváltozik, mondjuk a 12. § helyett a 12/A §-ba kerül a feladat tartalmi meghatározása. Ilyen esetekben – ha a szervezetet időközben nem ellenőrzi az ügyészség – elegendő a legfőbb szerv soron következő rendes ülésén (vagy az alapítói döntés nyomán) megtenni a szükséges módosítást, és ezt követően benyújtani a bíróságnak a módosított létesítő okiratot.

Kérdés: 
Mikor érdemes közhasznúnak lenni és mikor nem éri meg?
Válasz: 

Erre a kérdésre rendkívül nehéz válaszolni, mivel a közhasznúságot minden szervezet eltérően értelmezi: vannak olyan szervezetek, akik a közhasznúság előnyeinek kihasználásáért válnak közhasznúvá, és vannak olyanok is, amelyek esetében a közhasznúság adottság, hiszen nagyrészt ilyen tevékenységet végeznek.

A legkézenfekvőbb válasz erre a kérdésre talán az, ha a szervezet azt mérlegeli önmagában, hogy a közhasznúság által nyújtott előnyök (a közszolgáltatási szerződés megkötésének joga és egyes adókedvezmények) arányban állnak-e a megnövelt adminisztratív terhekkel és pénzügyi-gazdasági átláthatósággal. (Lásd a táblázatot az eltérő szabályokra vonatkozó kérdésre adott válaszban.)

A közhasznúsághoz mint minősítéshez, mint jogintézményhez a következő egyértelmű előnyök társulnak:

  • közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet;
  • a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót bizonyos mértékben csökkenti (egészen pontosan az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal, illetve a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén 50%-kal).

Fontos megemlíteni a közszolgáltatási szerződés gyakorlatának teljes változását. Míg korábban a bírói gyakorlat a közszolgáltatási szerződést a (most megszűnt) kiemelkedően közhasznú státusz elnyerésének feltételévé tette több esetben (annak ellenére, hogy született bírósági határozat ennek ellenében is), a most hatályos szabályok szerint csak közhasznú szervezet köthet ilyet. Ez olyan lényeges változás, ami minden olyan civil szervezetet érint, amelyik közszolgáltatási szerződést kíván kötni és még nem közhasznú, hiszen jelenleg nem a (kiemelkedően) közhasznúság előfeltétele a közszolgáltatási szerződés, hanem fordítva: a közszolgáltatási szerződés előfeltétele a közhasznú státusz.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a két lényeges – fentebb említett – előnyön kívül a civil szervezetek által gyakorta igénybe vett más kedvezményeknek: 1%-os felajánlások gyűjtése, illetékmentesség, a NEA pályázaton való indulás stb. nem előfeltétele a közhasznúság.

Ugyanakkor nem szabad arról elfeledkezni, hogy a közhasznúsági minősített forma több olyan kötelezettséggel jár együtt, amelyek jóval nagyobb adminisztrációs terhet rónak a szervezetre a nem közhasznú szervezetekhez képest.

Előnyök

Hátrányok

  • Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet.
  • A közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal.
  •  Megnövelt adminisztratív terhek.
  • Pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelményei (dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége, vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai, felügyelő bizottság létrehozása kettős könyvelés stb.).