Fontos kérdés a működés megkezdése. A civil szervezetek közül az alapítvány és az egyesület (illetve az egyesület különböző fajtái) működésüket a nyilvántartásba vételi határozat jogerőssé válásától kezdhetik meg feltétel nélkül.. A civil társaság a társasági szerződés megkötésétől (illetve hatálybalépésétől, ha a tagok úgy döntenek, hogy a két időpontot szétválasztják) már működhet. Az alapítványról a Ptk., az egyesületről a Ptk. és a civil tv. szervezetek (is úgy rendelkezik, hogy azok) a nyilvántartásba vétellel jönnek létre (civil társaság esetén nincs ilyen kötelezettség).

A nyilvántartásba pedig jogerős döntés alapján kerülnek a szervezetek, tehát a jogerősítő végzést a nyilvántartásba vételi határozatról meg kell várni, de a nyilvántartásba a határozat kibocsátásától bekerülnek, és működésüket is – feltételesen – megkezdhetik.. A feltétel az, hogy a határozat jogerőre emelkedjen, ami – ha nincs fellebbezés – a határozat meghozatalától számított 15 napot követően lép érvénybehatályba.

Erre a kérdésre egyértelműen nem a válasz. Mivel a törvények úgy rendelkeznek, hogy a nyilvántartásba vétellel jön létre a szervezet, így a nyilvántartásba vétel előtti működés során valamennyi szervezet által tett jognyilatkozat érvénytelen, sőt semmis, mivel azok jogszabályba ütközőek.

Minden olyan tevékenységet megtehet valamennyi civil szervezet, ami nem ütközik jogszabályba, ami nem ellentétes az Alaptörvénnyel és ami nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást. A működés törvényességét az ügyészség ellenőrzi (erről bővebben lásd az Ellenőrzés fejezetet).

A törvényes működéshez két dologra van szükség:

1. a hatályos törvények és más jogszabályok betartására (ez a működés, a tevékenységek végzése és a saját szabályok kialakításánál is fontos);
2. a szervezet valamennyi saját szabályának meg kell felelnie a jogszabályoknak

Egyesületek esetében a döntéshozó szerv a minden rendes, szavazati joggal rendelkező tag összességét jelentő közgyűlés. Nagy taglétszámú szervezetek esetben mód van arra, hogy a tagok a döntéshozatalban küldöttek útján vegyenek részt – ez esetben az alapszabályban a küldöttállítás szabályairól rendelkezni kell. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, az összehívás szabályait is az alapszabályba kell foglalni. A közgyűlés dönt (legalább egyszerű többséggel) az egyesület legfontosabb ügyeiről, beleértve az alapszabály módosítását (ehhez a jelenlévő tagok ¾-nek szavazata szükséges), a vezető tisztségviselő megválasztását, az éves beszámoló és költségvetés elfogadását, az egyesület megszűnését stb.

Két közgyűlés között az egyesület egyfős ügyvezetője vagy választott (többtagú) elnöksége látja el a napi működéssel kapcsolatos feladatokat, megbízásuk legfeljebb 5 évre szólhat. Az elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada lehet „külsős” azaz nem egyesületi tag. Tagjai készítik elő és hajtják végre a közgyűlés határozatait, vezetik a tagnyilvántartást és egyéb iratokat stb. Az ügyvezetés az alapszabály és saját belső szabályzata szerint működik, de fontos, hogy a közgyűlés, az elnökség és az esetleges egyéb szervek hatásköre között nem lehet átfedés, azokat pontosan el kell különíteni egymástól.

Az alapítvány ügyvezetője az egyszemélyes kurátor vagy a többtagú kuratórium – a tagok közül legalább kettőnek belföldi lakhellyel kell rendelkeznie. A kuratóriumot az alapító jelöli ki – ahogy az alapító okiratot is csak ő módosíthatja –, de vissza csak az alapítványi cél közvetlen veszélyeztetése esetén hívhatja. A kuratórium tagja nem lehet az alapítvány kedvezményezettje, és a nem lehetnek benne többségben az alapító(k) és hozzátartozóik. A kuratóriumnak is legalább évente egyszer üléseznie kell.

Beléphet a szervezet tagként másik szervezetbe. A Ptk. és a civil tv. egyaránt jogi személynek ismeri el  egyesületet és az alapítványt is, azonban az utóbbi esetén a Ptk. néhány kikötést tesz. Főszabály szerint a jogi személy minden tekintetben ugyanolyan jogképességet élvez, mint a természetes személy, tehát joga van arra is, hogy szervezetben tagként vegyen részt, tagságából eredően jogok és kötelességek illessék meg. Az alapítványok tevékenységét viszont a törvény korlátozza, így nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem hozhat létre és nem is csatlakozhat alapítványhoz.

Az önkéntesek száma  nem korlátozott. Sőt a szervezetek olyan önkéntest is fogadhatnak, aki egyidejűleg más fogadó szervezetnél is tevékenykedik önkéntesként (más kérdés, hogy az önkéntes ez esetben csak egy szervezettől jogosult napidíjra).

Önkéntesek szerződéssel fogadhatók. A szerződést a fogadó szervezet (alapítvány, egyesület) és az önkéntes köti szóban vagy írásban. A szerződést írásba kell foglalni az alábbi esetekben:

• a szerződés időtartamára vonatkozó bizonyos szabályok esetén (határozatlan időre, 10 napnál vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetében két napnál hosszabb időre kötik);
• a költségtérítésben részesülő önkéntessel;
• az engedélyköteles építési munkák esetén;
• a külföldön végzett önkéntes munka esetén;
• ha az önkéntes kéri;
• ha az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, és nem menekült, menedékes, letelepedett vagy bevándorolt státuszú;
• ha bármelyik fél felmondási jogát korlátozzák, illetve
• ha jogszabály kötelezővé teszi.

Egyéb esetben lehet szóbeli is a szerződés (érvényes a szóban megkötött szerződés is).

Az önkéntesekről a fogadó szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie, és fogadó szervezetként be kell jelentkeznie a felelős minisztérium (jelenleg ez a Emberi Erőforrások Minisztériuma) által vezetett nyilvántartásba. Az önkéntesek nyilvántartását és foglalkoztatásának jogszerűségét a munkaügyi hatóság ellenőrizheti.

Az önkéntes minden olyan dolgot csinálhat, minden olyan körben tevékenykedhet, amilyen és ahányféle fogadó szervezet létezik. Fogadó szervezetek az alábbiak lehetnek:

• helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
• nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
• költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
• magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
• magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
• a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező intézmények, illetve azok fenntartói:
• szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,
• egészségügyi szolgáltató,
• közoktatásiköznevelési intézmény,
• felsőoktatási intézmény,
• muzeális intézmény,
• nyilvános könyvtár,
• közlevéltár,
• nyilvános magánlevéltár,
• közművelődési intézmény.