A 17. § (1) bekezdése a civil szervezetek gazdálkodásának szabadságát és annak korlátait jelöli ki: elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására civil szervezet nem alapítható, ugyanakkor vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyelőre megválaszolatlan kérdés annak megítélése, hogy abban az esetben, ha egy éven belül a beszámolóból az olvasható ki, hogy a szervezet átlépte a gazdasági-vállalkozási tevékenység 60%-os határát (azaz abban az évben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatott), következik-e ebből az, hogy elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására alapították.

A gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatását a civil tv. megengedi, méghozzá célja megvalósításához a gazdasági feltételek megteremtése érdekében teheti ezt meg a szervezet: ez a tevékenység nem veszélyeztetheti az alapcélt.

Ezek a korlátok azt jelentik, hogy a civil szervezet végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet, de:

• azt célja megvalósításának a gazdasági feltételek megteremtése érdekében;
• célját nem veszélyeztetve végezhet;
• nem lépheti át az értelmező rendelkezésekben foglalt 60%-os határt.

A cél veszélyeztetésének tilalma kiterjed a hitelfelvételekre és a kötelezettségvállalásokra is.

A civil szervezet korlátolt felelősséggel gazdálkodik, ugyanis tartozásaiért saját (teljes) vagyonával felel, ugyanakkor a civil tv. úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet alapítója vagy tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel: azzal együtt, hogy természetesen a befizetett tagdíj, alapítói vagyon már a civil szervezet vagyona, amivel a civil szervezet felel saját tartozásaiért.

A civil szervezet bevételei között a civil tv. a tagdíjat, az alapítótól kapott befizetést éppúgy bevételként kezeli, mint az adományt vagy a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételt. Éppen ezért a civil szervezetek tekintetében a bevétel fogalma a társasági adójogban megismert bevétel fogalomtól annyiban különbözik, hogy az nem kapcsolódik a civil szervezet tevékenységéhez vagy a tevékenységgel ok-okozati viszonyban lévő, gazdasági szempontból értelmezhető eredményhez.

A civil tv. meghatározza a költségvetési támogatás fogalmát is (ugyan az értelmező rendelkezések között szerepel a definíció, e helyütt, a 19. § c) pontjában a törvény taxálja a lehetséges költségvetési támogatásokat). A felsorolás taxatív, csak az tartozik a költségvetési támogatások körébe, ami szerepel a civil tv.-ben. A törvény szerint az uniós költségvetésből, illetve más államtól vagy nemzetközi szervezettől származó támogatást is költségvetési támogatásnak kell tekinteni. Ez azért érdekes, mert a törvény (sem más jogszabály) nem határozza meg, mi számít nemzetközi szervezetnek. Nemzetközi szervezet-e az olyan szervezet, melynek tagjai több államban rendelkeznek székhellyel? Vagy az, amelyik célul tűzte ki, hogy határokon átnyúló támogatási politikát folytat? Vajon „nemzetközi szervezeti” forrás-e, amelyik a Magyar Államkincstár része lesz, vagy „nemzetközi szervezeti” forrás az is, amelyik egy civil szervezet számlájára közvetlenül érkezik? Értelmezési problémák és nem egységes (inkonzisztens) bírói gyakorlatok alakulhatnak ki a kérdésben.

A civil szervezet költségeit a civil tv. taxatív felsorolásban mutatja be, azonban a felsorolás utolsó eleme kinyitja a taxációt, hiszen minden olyan – egyéb – költséget is ráfordításnak tart, amelyik az előzőekhez nem tartozik. Egyebekben a civil szervezet költségeit a civil tv. a tevékenységéhez képest osztja fel: alapcél (vagy közhasznú cél) szerinti, gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó és működési költségek.

A prudencia kiteljesítése érdekében a civil tv. rendelkezik arról, hogy a civil szervezet a bevételeit és a ráfordításait is elkülönítetten köteles nyilvántartani, és a költségeit a bevételei arányában megosztani. Nem következhet be elvben olyan eset, amikor a civil szervezet nagyobb költséget fordít működésre, mint közhasznú tevékenységének végzésére, ha a közhasznú tevékenységéből származó bevétel nagyobb, mint a többi bevétele.

A civil tv. az adománygyűjtés alapvető szabályairól is rendelkezik azzal, hogy az adománygyűjtés szabályait az adományozásról szóló kormányrendelet határozza meg.